Az előző posztban már említettem az izmok egyensúlyát, illetve annak a hiányát. A megbomlott egyensúly közvetlen összeköttetésben áll a tartáshibákkal, és a kapcsolat nagyon egyszerű, úgyhogy először ezt fogom kicsit kirészletezni. Rövid „elméleti” rész után szó lesz a két fő hibás testtartásról, és hogy melyik izomcsoportok túl rövidek illetve túl hosszúk.
A testünk nagyon jól alkalmazkodik bármihez, amit csinálsz. Ez azt jelenti, hogy ha mozogsz és erősítesz, akkor ezekben a dolgokban leszel egyre jobb. De sajnos azt is jelenti, hogy ha egész nap ülsz, akkor az ülésben leszel nagyon jó, a mozgásban pedig kevésbé jó…
Ennek az az egyik egyszerű magyarázata, hogy a testünk ekkor egyrészt feleslegesnek tartja a nagy mozgástartományt, másrészt megpróbálja stabilabbá tenni azokat a pozíciókat, melyekben sok időt töltünk el. Ezt pedig úgy történhet meg, hogy a lágyszövetek letapadnak, egyre rugalmatlanabbá válnak, az ízületek „berozsdásodnak”, és bizonyos izmok lerövidülnek, mások megnyúlnak. Így az adott testhelyzet stabil, viszont beszűkül a mozgástartomány, és egy új, deformált testhelyzet lesz az alapértelmezett.
Ezek alapján fontos 2 csoportra bontani az izmokat:
- Fázisos [Phasic]: hajlamosak ellustulni, nem bekapcsolni. Pechünkre főleg ezek lennének a gravitáció húzóerejének ellenálló, extenzióért felelős izmok. (Az extenzió kiegyenesít egy ízületet, pl. a tricepszed a könyöködet, a combfeszítőd pedig a térdedet.)
- Tónusos [Tonic]: a fázisos ellentéte, könnyen erősödnek, hiperaktívvá válnak és könnyen bekapcsolnak. Általában a flexiót végzik. (Az extenzió ellentéte – behajlítás. Pl. a csípőfeszítők, a nagy mellizom, vagy a bicepsz.)
Ha sikerült túlélni a „kötelezőket”, akkor most nézzük meg leegyszerűsítve, hogy melyik a két tipikus rossz tartás, a csípő szemszögéből!
A Donald kacsa
Sok dolog eszébe juthat az embernek Donald kacsáról (kissé agresszív, beszédhibás), de az nem, hogy minden bizonnyal szörnyű derékbántalmak kínozzák… Legalábbis ha ember lenne, akkor biztosan.
E tartáshibának az a lényege, hogy előrebillen a medence [anterior pelvic tilt], ebből jön a Donald kacsa elnevezés. Ennek egyik oka lehet a sok üléstől megrövidült csípőhajlítók [hip flexors], melyek így nem engedik a csípő teljes kiegyenesedését, extenzióját. Ezzel párhuzamosan (és következtében) a hasizmok és farizmok megnyúlnak, kikapcsolnak (fázisos), a már említett csípőhajlítók és a deréktáji hátizmok pedig lerövidülnek és túl feszesek lesznek (tónusos).
Mindjárt képeken is megmutatom, hogy összeálljon a kép ebből a maszlagból, de előtte szeretném bemutatni a segédemet: Baltazárt, a csontvázat (A Visible Body nevű programból érkezett közénk)!
Baltazár sokszor fog neked segíteni abban, hogy megérts néhány egyszerű dolgot az izmokkal és csontokkal kapcsolatban, úgyhogy barátkozz meg vele! 🙂
Akkor nézzük csak meg azt a csípőhajlítót!
Baltazár ügyesen mutatja, hogy a psoas izmok a deréktáji gerincszakaszt kötik össze a femurral (combcsonttal). Ha naponta túl sok órát vagyunk ülő helyzetben, tehát egészen nagy csípőflexióban, akkor ezek az izmok lerövidülnek. Ha rövidek, akkor felegyenesedve húzni fogják a gerincet és előrebillentik a medencét.
Emiatt az alsó hátizmok is lerövidülnek, és ezáltal létrejön a túlzott deréktáji gerincgörbület, a (hyper-)lordózis, a mély hasizmok és farizmok pedig megnyúlnak és kikapcsolnak. Valamennyi görbület természetesen normális, sőt szükséges!
És itt van. Szakmaibb neve a Dr. Vladimir Janda által leírt alsó kereszt szindróma [lower crossed syndrome]. Ez a tartáshiba a leggyakoribb, de nem is csoda, mindenki rengeteget ül nap mint nap. Nekem is ilyenem van.
Növeli a terhelést a csípőízületben és a deréktáji csigolyákban, csökkenti a törzs stabilitását, az erőátvitelt, a mobilitást, és elősegíti a kyphosis (Túlzott felső háti, torakális görbület) és a lúdtalp kialakulását is… A lényeg az, hogy szívás. És még hülyén is néz ki, főleg fiúkon.
Az alsó kereszt szindróma nagyon jól szemlélteti azt, hogy általában nem az elsődleges tünet (fájdalom, gyengeség) helyén van az kiváltó ok. Lehet, hogy egy lordózisos személynek fáj a dereka (vagy csak érzi hogy valami nincs ott rendben), de az oka valószínűleg nem a dereka, hanem a például a csípőhajlítók, melyek elhúzzák a helyéről (meg lehet még 100 más oka is, de első gondolatnak jó). Ez a „jelenség” nagyon sokszor előfordul a tartásjavítás és rehabilitáció témakörében. Ne legyünk olyanok, mint a nyugati orvoslás és a gyógyszerészet, mely nagyrészt a tünetekre koncentrál!
(Mielőtt áttérnék a Rózsaszín Párducra, halkan megjegyezném, hogy EZ a lapos has valódi titka, nem a napi több száz felülés!)
A Rózsaszín Párduc
Donald kacsának az ellentéte. Ritkább, de azért előfordul. Arról lehet felismerni, hogy az illetőnek nagyon hosszú a háta, dereka, aztán egyszer csak a lába következik. A hátsója meg valahol elveszett a térben… Mint a Rózsaszín Párducnak.
Remélem, hogy az előző példa alapján ki lehet logikázni, hogy mi-hol-milyen. A tünet a hátrabillenő medence [posterior pelvic tilt]. A fő kiváltó oka pedig pl. a lerövidült farizom-combhajlító-vádli. Na de miért nem billen előre, ha sokat ül az illető? Valószínűleg idegrendszeri eredetű, tehát könnyebben aktiválódnak a hátsó izmok, melyek a medence hátrabillenéséért felelősek. Ráadásul ők szeretnek hátradőlve, szinte fekve ülni.
A hátrabillenő medence sem sokkal jobb: az optimális teljesítményhez szükséges egy kis előredőlés, valamint szintén megnő a derékra eső terhelés (és így pl. a porckorongsérv esélye). És ez is furán néz ki.Házi feladat
Igen, ilyen gonosz vagyok! 😀 De ne félj, nem kell integrálni… Csak annyi, hogy ha legközelebb tükör előtt jársz, nézd meg a csípődet oldalról, és próbáld meghatározni, hogy melyik csoportba tartozol! Ha egyikbe sem, adj hálát Istennek, Odinnak, Allahnak, az univerzumnak, vagy csak magadnak!
Tudom, kicsit nagyon elméleti volt ez az egész, de a nemsokára már eggyel hasznosabb és gyakorlatiasabb lesz a téma. Csak szeretném, ha te is kicsit értenéd, hogy mi hogyan működik és miért csináljuk azt, amit!