A medencén kívül általában a torakális (felső háti) szakasz és környékének problémái a legszembetűnőbbek, ha ránézünk egy átlag Joe-ra. A túlzott gerincgörbület mára már igazán népbetegség, úgyhogy most ennek a kialakulásáról, tüneteiről és következményeiről lesz szó.

Talán senkinek sem kell bemutatni ezt a tartáshibát: görnyedt hát (kyphosis), beforduló, előreesett vállak, előretolódott fej…. Mindenki erre gondol, ha rossz tartásról van szó.

De miért?

Miért hajlik és fordul előre minden ilyen „könnyen” ezen a környéken? Ennek több oka is van:

1. A legkisebb ellenállás törvénye: A test mindig a legkisebb ellenállás útját keresi, és ez pedig a flexió. Talán azért is, mert innen jöttünk; magzatként így töltöttük el az első 9 hónapot! Minden ízület flexióban van. Ha a rossz szokások és lustaság miatt meggyengülnek az extenzióért felelős izmok, a test elkezd közeledni ehhez az – egyébként természetes – testhelyzethez.
   
2. Rosszul átgondolt edzésterv: Tegyük fel, hogy valaki egy ilyen tartással elmegy konditerembe, és elkezd mindenféle nyomásokat és hajlításokat csinálni, mert ugye a nagy mellizom és bicepsz a menő. A hátizmok pedig gyakran háttérbe szorulnak, és ez csak erősíti a flexiót. Arról nem is beszélve, hogy ilyen tartással nehéz helyes mozgásmintát használni, pl. mert a vállak nincsenek stabil pozícióban.
3. Lelki okok: Talán a Feldenkrais-módszer egyik alapelve az, hogy a félelem és ijedtség mindig flexiót okoz. Ha félünk, felhúzzuk a vállunk, be- és előrehúzzuk a nyakunkat, magunk elé húzzuk a kezünket. Ez egyfajta védelmi rendszer. A baj az, hogy sokan szenvednek évek alatt felgyülemlett – és nem megfelelően kezelt – érzelmektől, pl. félelemtől, szorongástól, melyek hosszú távon is befolyásolják a neuromuszkuláris (idegrendszer + izomzat) rendszert, pl. úgy, hogy felhúzódnak a vállak. Biztosan mindenki látott/ismer olyan embert, akinek valahogy feltűnően fent vannak a vállai… ennek ez az egyik lehetséges oka. Természetesen ez mind tudatalatti szinten játszódik le, az illető nem érzi, hogy rossz helyen van a válla. Ehhez hasonló témákról később lesz még szó!

Janda-féle felső kereszt szindróma

De mi is történik itt az izmok szempontjából? Az előző írásban foglaltak szerint léteznek fázisos, és tónusos izmok, és ezeknek bizonyos elhelyezkedése jellemzi a megbomlott egyensúlyt. Nézzük meg Baltazáron hogy melyek ezek!

A felső kereszt szindróma. Kékkel a gyenge, fázisos izmok, pirossal a feszes, tónusosak. Bár a Levator Scapuelae nem nyakfeszítő, de azon a területen van és szeret tónusossá válni, ezért került oda a listába.

A felső hátizmok legyengülnek, a lapockák szétcsúsznak, felemelkednek, emiatt befordulnak és előreesnek a vállak, a mellizmok lerövidülnek, ezáltal még jobban húzzák a hátizmokat…. Ördögi kör!

A nyaki rész pedig úgy kapcsolódik be a dologba, hogy a fejet mindig vízszintesen kell tartani, szembe a világgal (ez az egyik nagy előnye a felegyenesedett embernek). Ha a háti szakasz előregörnyed, „felfelé” kell kompenzálnia a nyaki szakasznak, hogy a végeredmény egyenes legyen. Az így hiperextenzióba (Itt: a nyak túlzott hátradöntése, pl ha állva az égre nézel.) kényszerített nyak nincs egyensúlyban, a feszítőizmok állandóan működnek, egyre merevebbé és rövidebbé válnak, a hajlítóizmok pedig megnyúlnak, hogy teret engedjenek a hiperextenziónak.

Na és?

Azon felül, hogy úgy néz ki az ilyen, mint a kevésbé fejlett emberszabású haverjaink, fiziológiailag sem túl előnyös:

• az állandóan feszes nyakizmok könnyedén okozhatnak rendszeres fejfájást, vagy akár az agy vérellátását is csökkenthetik
• mivel a mély nyaki hajlítóizmok (és természetesen minden más lágyszövet a környéken) megnyúlásra vannak kényszerítve, hátrahúzhatják az állkapcsot, mely így mélyharapást okoz. Csak told előre és hátra a fejed és mozgasd az állkapcsod mintha rágnál, figyeld meg, hogy hátra- és előrecsúszik. Persze ezt a fogszabályzó orvosok általában figyelmen kívül hagyják. FOGSZABÁLYOZÁSKOR A FELSŐ KERESZT SZINDRÓMÁT JAVÍTANI KELL! Ez nagyon fontos! Saját tapasztalatból írom…
  

  Mélyharapás

• Vállproblémákat okozhat, mert nincs stabil helyzetben a vállízület. Az ilyen befordult állapot pedig nem teszi lehetővé a jó mozgásmintákat, sem húzás, sem tolás esetében. Ez pedig „jobb esetben” csak alacsony teljesítményt, rosszabb esetben pedig sérülést okoz.
• ahogy a torakális rész behajlik, veszít a mobilitásából, melyet a környező ízületeknek kell kompenzálniuk, és ez ugyancsak sérülésekhez vezethet.